Magyar Elektronikus Könyvtár

  

Magyar Elektronikus Könyvtár

  

Ágh István - Digitális Irodalmi Akadémia - Eredeti neve Nagy István, de ennek írói foglaltsága miatt első jelentkezésétől (1958) Ágh néven publikál. Írói nevét 1968-ban hivatalosan is felvette. Felsőiszkázon született 1938. március 24-én, parasztcsaládban. Édesapja Nagy Béla (1884–1969), édesanyja Vas Erzsébet (1905–1995). Két nővére van, bátyja Nagy László (1925–1978) költő. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Tapolcán járt gimnáziumba (1952–1956). Budapesten az ELTE BTK magyar–könyvtár szakát végezte el (1956–1961). ...

  

Bella István - Digitális Irodalmi Akadémia - Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költő élményeinek első forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember. A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idősebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt. Halálának körülményei bizonytalanok. Költőnk jelentős versei közé tartozik a Halotti beszéd, amely e korai tragikus élménynek is tükröződése. Az apa hiánya haláláig elkíséri Bella Istvánt, ám édesanyján kívül a sors melléje rendelt több nagyszerű embert. Közöttük pl. Tanka Jánost, a költőt és tanítót, aki sokat segített az ifjún. ...

  

Csoóri Sándor - Digitális Irodalmi Akadémia - www.pim.hu - Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került. ...

  

Csorba Győző - Digitális Irodalmi Akadémia - Pécsett született 1916. november 21-én, s 1995. szeptember 13-án, súlyos betegség után, ugyanott hunyt el. Szülővárosát egyhuzamban fél évnél hosszabb időre soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.” Édesapja Csorba György MÁV-betűíró, édesanyja Borsódi Mária. Nagy családban élt: kilenc testvér közül ő volt a nyolcadik. A szegénység az 1950-es évek végéig meghatározó élmény volt életében. ...

  

Csukás István - Digitális Irodalmi Akadémia - Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Arcvonásaik alapján anyját, Varró Margitot kun, apját jász származásúnak gondolja. Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson, egy kerékgyártó komájával közös portán. Nagy álmai, tervei voltak, előbb megvásárolta az egész udvart a műhelynek, majd traktort, cséplőgépet szerzett. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. Itt járt elemi iskolába ...

  

Faludy György - 1910. szeptember 22-én született Budapesten. Édesapja vegyész, a felsőfokú ipariskola tanára volt. 1928-ban az Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután 1928–1930-ban a bécsi, 1930–1931-ben a berlini, 1931–1932-ben a párizsi, végül 1932–1933-ban a grazi egyetemen tanult. 1933–1934-ben katonai szolgálatot teljesített, zászlósi rangot kapott, ezt később megvonták tőle. ...

  

Füst Milán - Digitális Irodalmi Akadémia - 1888. július 17-én születik meg Budapesten, a Hársfa utca 6. sz. házban Fürst Milán Konstantin. 1896. Apja, Fürst Ignác meghal. Anyja (Weisz Jozefa) dohánytőzsdéhez jut a Dohány utca 63. sz. házban. Itt élnek nehéz körülmények között – a trafik mögötti szobában – közel húsz évig. Füst életének egyik legmeghatározóbb, legellentmondásosabb kapcsolata az édesanyjához való viszonya ...

  

Gergely Ágnes - Digitális Irodalmi Akadémia - Költő, prózaíró, esszéista, műfordító. 1933. október 5-én született Endrődön. Apja újságíró volt, anyja tisztviselő. Noha iskolás éveitől kezdve – kevés megszakítással – mindmáig Budapesten él, kötődéseiben meghatározóak maradtak a vidéki gyökerek. A zalai táj és Zalaegerszeg volt gyermekkorának színtere, de a Dunántúlhoz köti édesapja szellemi öröksége, régi értelmiségi családja is. A nyarakat, szünidőket azonban mindig „otthon”, szülőfalujában töltötte, anyai nagyanyjának házában. Ezért maradt közel hozzá az alföldi táj és a falu világa. Itt raktározta el a családi emlékeket is a földbirtokon gazdálkodó, iparos és kereskedő elődökről, itt ismerte meg a munkára épített élet hagyományait, az egyszerűség és a szigorú szorgalom tiszteletét ...

  

1914. november 13-án született Gyomán. A Markó utcai Főreálban érettségizik (1933), majd a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán szerez diplomát (1938). Univerzális tehetség lévén, tanulmányai közben a Zeneakadémiára is jár,ahol – többek között – Kodály Zoltánt hallgatja...

  

1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár. Testvérei Ferenc és Klára...

  

1928. augusztus 28-án született Bián, egy Budapest környéki magyar–sváb faluban. Az elemi iskola négy osztályát Bián végzi, a római katolikus iskolában (1934–1938), polgári iskolába Bicskén jár (1938–1942), majd 1942 és 1946 között a budapesti Kossuth Lajos Kereskedelmi Középiskola tanulója. Érettségi után (1946 május) beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetemre, a magyar–szanszkrit szakra...

  

1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, Romániában (Hargita megye), székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát korán elveszíti (1940 karácsonyán halt meg). Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi. Utána Székelyudvarhelyen tanul: 1941 és 1944 között a református kollégiumban, majd 1944–45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946–50-ben a fém- és villamosipari középiskolában...

  

A költői alkotásokból kibontakozó szerzői életrajzokban meglehetősen sok szokott lenni a fiktív elem. Kormos István azon ritka alkotók közé tartozik, aki vallomásaiban, interjúiban, a baráti beszélgetésekben is egy jelentős mértékben költött életrajzot adott elő. Az itt következő adatok hiteles okmányokon, dokumentumokon alapulnak. Kormos István 1923. október 28-án született Mosonszentmiklóson, Kops Balázs és Kormos Anna törvényes gyermekeként, tehát Kops István néven.

  

1923. március 1-jén született Székesfehérváron, 1999. december 2-án hunyt el Budapesten. Költő, műfordító, szerkesztő. 1941 és 1945 között közgazdasági egyetemet végzett, majd tisztviselő, könyvelő lett. 1945-től író, újságíró, szerkesztő. 1947-ben az Emberség című lap lírikusa...

  

1927. április 26-án született Bicskén. Középiskoláit Tatán és Zalaegerszegen, az egyetemet Budapesten végzi. Munkáival a Válasz, a Magyarok, a Sorsunk, az Újhold és más folyóiratok hasábjain 1947 óta szerepel. 1949 januárjában Baumgarten-díjat kap. 1954-ben Bessenyei-kör néven megalapítja a Petőfi-kör elődszervezetét, 1955-ben a Petőfi-kör vezetőségi tagja, ugyanebben az évben kizárják a vezetőségből...

  

1927. november 19-én Tiszasásváron született (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna). 1947 és 1951 között magyar–német szakon végez a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, sokáig Eötvös-kollégistaként. Felesége Pór Judit költő és műfordító volt. 1950 és 1955 között a körmendi gimnázium tanára. 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője...

  

A Veszprém megyei Felsőiszkázon 1925. július 17-én, a családi emlékezet szerint azonban július 14-én született. Apja Nagy Béla (1889–1969) mintagazda, egy időben a falu bírája, anyja a nyárádi születésű Vas Erzsébet (1905–1995). Négy gyermekük közül László a második, István, aki Ágh István néven vált jeles költővé, a negyedik. A szülőház 1984 óta emlékmúzeum.

  

Budapesten született 1936. május 20-án. Költő, műfordító, esszéista. Kisgyermekként veszíti el édesapját a II. világháború legvégén. 1945 után félárvaként a Sztehló Gábor vezette intézetben nevelkedik. Érettségi vizsgát 1954-ben tesz, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban veszik fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára.